Újabb fél évem.

Sziasztok. 

Régen nem írtam már. 

Talán azért, mert nem volt mit, vagy csak lustaságból?

Januárban találtam egy új munkát, szerettem ott dolgozni. Nem voltam hajtva, megbecsültek, és nem utolsó sorban, megtanultam az állandóságot. Beosztani a nagyon kevés pénzemet,bár hozzáteszem, kaptam támogatást egy baráttól. Csendesen éldegéltem az életemet. Párommal egyre jobb lett a kapcsolat. Szóval rehabos nyelven, fejlődtem rendesen. Aztán áprilisban utolért a múltam,közel egymilliós adósság képében. Hát be pánikoltam rendesen. Első reakció a felmondok, vissza megyek pékségbe gondolat volt. 

De hál istennek ott volt velem barátnőm, akkori főnököm, így a gondolat, gondolat is maradt. Kerestem másik munkahelyet, de még egy hónapig itt is dolgoztam. Szóval Isten gondoskodott rólam. Aztán jöttek újabb tartozások. Párom könyörgő leveleket írt, amire kaptam is engedményeket. Egyiket ki tudtam fizetni, de a másik négyszázezrest sajnos nem. Határidő is szűk volt, és természetesen nem volt annyi pénzem. De csökkentette a részlet nagyságát. Miért is írtam ezt ennyire részletesen? Mert ebben a három hónapban sok fázison mentem keresztül. Volt ebben düh, feladás, 

kudarc érzet, kibírhatatlanság, fáradtság. Egy nem volt. IVÁSKÉNYSZER. Volt pár hét amikor kicsit megrendült a hitem. Rájöttem sok más emberrel való beszélgetés után, hogy csak Isten az akiben sosem fogok csalódni. Ezek után a felismerések után újra érzem Isten jelenlétét életemben. Megértettem, hogy nem fogok mindig, mindent megkapni. 

Van egy nagy álmom. Szeretnék egy rehabot csinálni. Mint minden józanodó függő, én is beleestem abba a hibába, hogy azonnal akartam. A rehab kilincsének a mintája még a tenyeremen volt, de már rehabban gondolkodtam. 

Jó pár hónap után rájöttem, ez csak akkor fog működni, ha szerzek némi tapasztalatot. Keresgéltem, aztán Isten megnyitott egy kaput. Fel vettek önkéntesnek, egy rehabra. Tegnap debütáltam. Hálás vagyok az Úrnak, azoknak az embereknek akik ezt lehetővé tették. Sokat tanultam ezalatt a közel nyolc hónap alatt. Megtanultam értékelni a történéseket, elfogadni a kijelölt utat. A feltételek nélküli szeretet lényegét. ( Bár nem mindig sikerül ezt gyakorolni) 

Uram! 

Hálát adok az elmúlt hónapokért. 

A sok jóért, küzdelemért. Szeretetedért

Tudom mindez az én érdekemben történt.

Áldd meg a hozzám közel álló embereket. 

Adj gyógyulást a rehabon lévő srácoknak. 

Add meg nekik azt a kegyelmet amit én kaptam tőled uram. 

Jézus nevében. 

Ámen.
2019.08.01.